Tavaszi szünet - első napok

A tavaszi szünetet már mindhárman nagyon vártuk. Az előtte lévő hetekben elkezdtük tervezgetni, hogy miket néznénk meg Izlandon, összeírtuk a látnivalókat, utánanéztünk a kocsibérlésnek (a tervezgetés oroszlánrészét Fruzsi vitte, ezer hála érte:). Nagy hátránya Izlandnak, hogyha nincs autód, vagy temérdek pénzed a buszos túrákra, akkor bizony eléggé a fővárosra van korlátozva az ember. Mi három vendéget is vártunk a szünetre, úgyhogy külön meg kellett küzdenünk azzal, hogy találjunk autót hat személyre, ami nem kerül duplaannyiba, mint az öt személyes autó. Végül egy izlandi lakos adott ki nekünk hét személyes autót, kevesebb, mint feleannyiért, mint az autóbérlős helyek. Az utolsó napra egy ötszemélyes autóra volt csak szükségünk, azt az izlandi magyarok csoportban sikerült találnunk.

Pénteken megérkezett Fruzsi barátja, vasárnap este pedig Fruzsi húga, és Örkény érkezett meg.

Hétfőn még a fővárosban sétálgattunk, elmentünk a kikötőhöz, a Harpához, a templomhoz illetve a boltba, és bevásároltunk a következő négy napos túránkra. 

Kedden reggel fél7-kor keltünk, csomagoltunk fejenként 3-4 szendvicset, gyümölcsöket, kekszeket, majd felvettük a hétszemélyes autót, és elindultunk felfedezni az országot. Első napunkon a Golden Circlet jártuk végig egy-két kiegészítéssel. Ez talán a leghíresebb turista útvonal.
Utunk a Thingvellir Nemzeti Parkba vezetett, ami arról híres, hogy Izland első telepesei itt alapították meg a világ első parlamentjét, ezen kívül itt található az eurázsiai és amerikai tektonius lemez is, ami évente kb. 2 cm-re távolodik egymástól.

sétálgatunk a lemezek között

itt hozták meg az ország első törvényeit

Innen útbaejtettük a Brúarfoss vízesést, aminek gyönyörű kék színe van és olyan kicsike (legalábbis sok másik vízeséshez képest), hogy közvetlen út nem is vezetett hozzá, a leparkolás után még 5-10 percet kellett sétálnunk egy kitaposott ösvényen. Az a csodálatos az izlandi autókázásban, hogy rengeteg gyönyörű helyre van kiépített, jó minőségű útjuk. Az út azonban sokszor a "semmi közepén" vezet, körülöttünk mindenhol síkságot és hatalmas hegyeket láttunk. Néha felbukkant egy-egy házikó, az is a hegyek lábánál, egymástól kilóméterekre helyezkedett el. Máshol belefut az ember kisebb településekbe, ami sokszor csak annyi, hogy kisebb kupacban áll három-négy ház és egy picike templom. Ez a látvány abszolút kárpótolta a hosszabb autózás monotonitását. 

Hjálparfoss vízesés

Hjálparfoss vízesés

A Golden Circle következő állomása a Strokkur Gejzír volt, ami nagyjából 5 percenként kitör, és 30 méter magasra lövi fel a vizet. Az az öt perc rengeteg időnek tud tűnni, mikor lefagyott ujjakkal szorongatjuk a telefont, hogy sikerüljön képet/videót/boomerangot csinálni a kitörés pillanatáról. Miután elengedtük, hogy normális képeket tudjunk csinálni, inkább csak néztük nyugalomban, mert  olyan érdekes, ahogy lassan elkezd hullámozni a víz, fortyog, majd egy adott pillanatban kitör. Még felsétáltunk az eredeti gejzírhez, ami már nem tör ki többé, de amiről az összes többi kapta a nevét.

Fotósunkat lekaptam, ahogy épp fotózik

és lőttem vele egy selfiet

A következő állomás a Gullfoss volt, ami egy irdatlan nagy vízesés, a kép alig adja át a látványt (bár ez sajnos a legtöbb képre érvényes). Orkán erejű szél volt, de 10-15 percig csak álltunk és méláztunk azon, hogy tud a természet ennyire csodálatos lenni. Az első lépcsőfoknál nagyjából 10 métert zuhan a víz. Utána, ahol a képen véget ér a vízesés, még zúdul tovább kb. 20 métert, és egy szűk, 2 km hosszú hasadékban folytatja az útját.

 Innen ellátogattunk a Keriđ-hez, a vulkanikus eredetű kráter tóhoz. Utoljára 3000 évvel ezelőtt tört ki, úgyhogy bátran baktattuk körbe a krátert, és sétáltunk le a tóhoz.

Az utolsó megállónk ezen a napon Reykjadalur volt, ami a főváros közelében található természetes termál vizes forrás, forró/meleg kis patakokkal. Lehet, hogyha feljebb sétálunk, megtaláljuk azt a helyet, ahol olyan mély, hogy fürödni is lehet benne, de már esteldett, hideg is volt, amúgy sem terveztünk fürdeni benne, úgyhogy csak egy darabig sétáltunk fel, aztán áztattuk a lábunkat a meleg patakban.

Este fél 10-re értünk haza, teljesen kifáradva, és éhesen, úgyhogy már csak megvacsoráztunk, és aludtunk is, mert másnap is kora reggel kezdődött a napunk.

Az első nap terve. Ezt még Fruzsi készítette, később Mátéval kiegészítették, úgyhogy ez nem a legfrissebb útvonal, de azért beillesztem ide, hátha valaki kedvet kap ellátogatni Izlandra, és jól jön neki egy ilyen 😊