búcsúzás

Eljött az ideje a búcsúzkodásnak is. Két teljes hónapot töltöttünk Izlandon, és minden percét szerettük. Holnap reggel indulunk haza, és véget is ér az Erasmus kalandunk. Bár hiányoznak már az otthoniak, azért az utolsó napokban többször elszomorodtunk, hogy itt kell hagynunk az iskolát, a gyerekeket, tanárokat, a várost és az egész oszágot. Reméljük, hogy lesz még lehetőségünk visszatérni ide. 
Csütörtökön iskolai szünet volt, ugyanis az izlandiaknál ez nemzeti ünnep. Április 18-a utáni első csütörtök a nyár első napja. Csak halkan jegyzem meg, hogy alig van több, mint 10 fok. Mesélte a gyakvezünk, hogy ilyenkor az egész város az utcára vonul, a lányok kis szoknyában, pulcsiban, aztán általában ott didereg mindenki, mert van, hogy a hó is esik még ilyenkor. Mi nem tapaszaltunk sokat most ebből, láttunk egy futóversenyt, és tényleg több ember volt az utcán, de azt a "nagy fesztivált", ami van ilyenkor a városban, nem láttuk.
Ma elbúcsúztak a gyerekek és tanárok tőlünk. Reggel az osztályom egyéni foglalkozás helyett megvendégelt sütikre és gyümölcslére (fahéjas csigák, magvas kenyérke stb.) Már ezen meglepődtem, mert -bár mondta a gyakorlatvezetőnk, hogy délután számítsunk egy kis sütizésre, kávézásra - nem számítottam rá, hogy még egy külön sütizést is szerveznek nekem az osztályon belül. Ezek után még jobban meglepődtem, amikor egy ajándékocsomagot adtak át. Kaptam egy kis porcelán tálat, egy pici bögrét , hogy majd mindig rájuk gondolok, ha iszom a kávémat a bögréből ;), egy kis desszertet. De, ami a legjobban esett, és amin nagyon meghatódtam, hogy kaptam egy összefűzött füzetet, benne jókívánsággal, a gyerekek fotóival és rajzaival, és a legvégére egy közös kép volt beragasztva a kisfiúról (akit ebben a két hónapban kellett megfigyelnem és foglalkoznom) és rólam.
Délután az ebédlőben szerveztek nekünk egy kis tortázást, kávézást. Kaptunk egy térképet Izlandról, megkaptuk és gyakorlat értékelését. Még egy rövid ideig beszélgettünk, majd búcsúzkodtunk, és jöttünk haza. A spanyol lány (akivel egy osztályban is voltam) még meghívott magukhoz este társasozni, iszogatni, beszélgetni, úgyhogy miután bepakoltunk mindent, átmegyünk hozzá és norvég barátjához, hogy az utolsó itt töltött esténken még kicsit kikapcsolódjunk.😊

amit az osztálytól, és a gyakorlatvezetőnktől
 kaptam búcsúajándéknak.

tegnap elbúcsztunk a várostól
a lányok merengtek, én meg
építettem egy kőoszlopot a többi mellé.

kikötő

utolsó közös kép a tónál, esőben