A másnapot önkényesen szabadnapnak vettük ki, így reggel felkerekedtünk és elindultunk felfedezni Reykjavikot. Az időjárásról külön tudnék mesélni egy órát, annyi minden történik itt. Egy mondatban kifejtve viszont az egész nap abból állt, hogy sütött a nap, aztán jött egy felhő, leszakadt belőle a sok hó, továbbállt, és újra kisüsött a nap. Nagyjából 20 perc napsütésre jutott 10 perc szakadó hóesés. Olyan érzésünk volt, mintha egy hógömbben sétálgatnánk, amit kb. fél óránként valaki megráz. Ott repestünk a boldogságtól mindhárman. Néha hópelyhek helyett Ice'n'go potyogott az égből. Leesnek a pici gömbök, aztán gurulnak tovább a földön.😄

Elsétáltunk a Hallgrímskirkjához, ami egy reykjaviki evangélikus templom, és Izland legmagasabb épülete (a maga 75 méterével:) Nem is baj, Amerikában láttam épp elég felhőkarcolót)

Leif Eriksson, Vörös Erik fia

The Sun Voyager

Onnan a kikötő felé vettük az irányt, mert az út végén a házak között kikandikáltak a havas hegycsúcsok, és olyan szép látványt nyújtottak, hogy muszáj volt megnéznünk. Sajnos a kép feleannyira se adja át, de igyekeztem.

Hazafelé beugrottunk a helyi boltba bevásárolni egy-két alap élelmiszert. Bár tudatosan készültünk az izlandi árak megfizethetetlenségére, és bőröndünk fele tartós élelmiszerekkel volt teletuszkolva, hogy a következő két hónapban ne kelljen semmit vennünk, mégis elcsáboltunk kenyérre, tejre, és margarinra. Ott is hagytunk a semmire több ezer forintot, de legalább vacsorára nem mohát kell rágcsálnunk.

Még egy pár kép az első sétánkról: